Ü dvözlöm Önt a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat honlapján!
A kor amelyben a Tisza és mellékfolyóinak átfogó szabályozása megkezdődött, az alföldi magyarság gazdasági és szellemi felemelését tűzte ki céljául. Valóban a Tisza szabályozás megnyitotta az utat az országrész gazdasági fejlődése előtt.
E fejlődés történelmében kiemelkedő elődünknek tudhatjuk Gróf Széchenyi Istvánt, és az Ő közremőködésével megalapított Tiszavölgyi Társulatot. A Tisza- Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat 1972. december 28-án alakult meg a térség vízgazdálkodásában érdekeltek társulásával. Mőködése az alábbi városok, és községek területére terjed ki: Hódmezővásárhely, Székutas, Óföldeák, Makó, Magyarcsanád, Nagyér, Pitvaros, Csanádalberti, SzegedTápé, Mártély, Földeák, Maroslele, Apátfalva, Csanádpalota, Nagylak, Ambrózfalva és Algyő. |
|
A TISZA-MAROSSZÖGI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT FEJLESZTÉSEI |
 |
 |
 |
|
2009. november 04. szerda, 08:02 |
A klímaváltozás kezelése: területi vízgazdálkodás A területi öntözésfejlesztés, a belvízgazdálkodás, a képződött vizek megtartása, majd öntözésre való felhasználása ellensúlyozhatja a klímaváltás negatív hatásait – véli Balla Iván, a hódmezővásárhelyi székhelyű Tisza–Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója. A társulat az utóbbi időkben jelentősen fejlesztette, s közben energiatakarékossá tette 132 ezer hektárnyi területén az öntözési technikát.
„A megfelelő öntözés a legjobb gyógyír a klímaváltozás ellen a mezőgazdasági területek számára” – tartja Balla Iván, a Tisza–Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója, aki hozzátette: a vízgazdálkodás kérdése nem új dolog, hiszen már a 19. századi Tisza-szabályozás előtt felmerült. |
|
Bővebben...
|
|
Forr a vita a belvíz körül
Szeged - Évekig a gazdákkal fizettette a belvíz elleni védekezés és a megelőzés költségeit az állam, miközben maga elmulasztotta hozzátenni ehhez a saját részét. Most a falvakat fenyegető vizet épp a gazdák földjére engedik rá.
Újabb gépeket kellett küldeni tegnap Királyhegyesre, hogy a pusztában tartsák a falu felé nyomuló vizet, amely már sok helyen az útra folyik. Balla Iván, a Tisza–Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat igazgatója szerint a talaj telített, így ez most tényleg olyan feladat, mintha valaki egy nejlonra öntött pohárnyi vizet próbálna egyensúlyozni.
A Makó térségi károkról ma délután fél kettőtől a pitvarosi művelődési házban tart fórumot Mágori Józsefné országgyűlési képviselővel közösen Czreván György, az FVM államtitkára. Ha arról is gyűjt információt, miként lehet elérni, hogy a jövőben minél kevesebb legyen a belvízkár, a térség ebből a szempontból is jó terep.
|
|
Bővebben...
|
Eltörölni"Az Árpád-házi királyok idején kiterjedt csatornarendszereket gondoztak parancsszóra."A pálinkafőzés forradalma komoly dolog, de mifelénk most legalább ugyanekkora visszhangja lesz a gazdálkodók körében annak, hogy a kormány megszünteti az érdekeltségi hozzájárulást. Ezt a „kisadót" a vízgazdálkodási társulatnak fizetik a gazdák, hektáronként körülbelül ezer forint egy évre. Nem nagy összeg – annál nagyobb bosszúság odaadni, ha azt látja az ember, hogy a társulat ezért a pénzért nem szolgáltat. A szolgáltatás a belvíz mielőbbi elvezetése lenne, száraz időben pedig az árkok kitakarítása, mélyítése. |
|
Bővebben...
|
|
Javítás, karbantartás |
|
Társulatunk gépműhelyében vállaljuk bármilyen mezőgazdasági gép, nehéz- és könnyűgép, valamennyi haszon-, és személygépjármű generátorának és önindító motorjának, szakszerű gyors karbantartását, javítását, felújítását garanciával!
Szíves érdeklődésüket a  62/241-298 telefonon fogadjuk, munkanapokon 07-15 óráig. |
|
Társulatunkról |
|
Vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetése, fenntartása, építése
A Dél-Alföld Tisza és Maros folyók által ölelt területét egyszerre jellemzi a vízhiány, az aszály és a túl sok víz okozta belvízkár.
Elődeink e területek akkori gazdálkodói 150 évvel ezelőtt felismerték, hogy egymással összefogva kell e kettős veszély ellen tenni.
|
|
Bővebben...
|
|
Elvitte az ennivalót a víz KirályhegyesenKirályhegyes - A jégverés után elöntött földről, sok helyen vízben járva szedik föl a még menthető fokhagymát a királyhegyesi termelők. Kombájnra idén nem lesz szükség, 1800 hektáron szinte minden elpusztult. Szerdán már a falu melletti ér is áradt, és befolyt a portákra.
Királyhegyesen szerdán belecsapott a villám a templomtoronyba. Mivel az internetszolgáltatás is innen működik, a polgármesteri hivatalban lévő számítógépek, telefonok elnémultak, az óvodánál szétolvadt a 10 kilowattos földkábel. Pénteken fél órán át jég esett, aztán 70 milliméter eső, hétfőn pedig még 90 milliméternyi. Delmagyar.hu
2010.06.23. 20:14 |
|
UTÁNAJÁRTUNK OLVASÓINK PANASZÁNAK |
|
|
2009. november 09. hétfő, 11:23 |
|
MIÉRT KELL FIZETNI? Rokkantnyugdíjas szegedi olvasónk, Kothencz György panaszolta: Ruzsa környékén birtokol erdőterületet és legelőt. A területtől kb. 2 kilométerre van egy csatorna, amelyet láthatóan évtizedek óta senki sem takarít, tart karban. Ennek ellenére most 18 ezer 340 forint vízdíjat akar tőle behajtani a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. Olvasónk szeretné tudni, milyen alapon kérik tőle ezt az összeget, ha nem öntöz (hiszen szántója nincs), és a távoli csatorna amúgy is használhatatlan. |
|
Módosítás dátuma: 2009. november 09. hétfő, 11:26 |
|
Bővebben...
|
|
ISO 9001:2001 |
|
|
MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási menedzsment rendszer tanúsítvány
A Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat 2004. szeptember 17-én megszerezte MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási menedzsment rendszer tanúsítványát.
A Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat minőségpolitikája:
 Társulatunk 132 ezer ha-on végzi közcélú vízgazdálkodási feladatait, az Alföld legmélyebben fekvő területén, vizektől veszélyeztetve, a nyári időszakban vízhiánnyal küzdve. Gróf Széchenyi István által megfogalmazott és megálmodott "kert Magyarország" vízgazdálkodási feltételeinek megvalósítása létünk, működésünk meghatározó gondolata.
|
|
Bővebben...
|
|
2010. évi Hírlevél |
|
|
|
Tisza-Marosszögi
Vízgazdálkodási Társulat
2010. évi Hírlevél
A Vízitársulatok létrejötte, történelme
1807-ben I. Ferenc király szentesítette a XVII. törvénycikket, amely kimondja, hogy egy adott terület birtokosainak többségi akarata alapján vízszabályozó társulat létesíthető.
A vízitársulatok évszázados történelmük során a helyi vízrendezési, vízgazdálkodási igényeket elégítsék ki, állami pénzeszközök és a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulásnak együttes fedezetével.
Az 1960-as években újjáalakult vízitársulatok fő feladata a helyi vízkár elhárítás és a belvízvédekezés lett.
 Folyóéri csatorna fenntartása
|
|
Bővebben...
|
|
|
